Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Ittrium

39
88.905
3, 2
Y
5s2
4d1
Ittrium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám ittrium, Y, 39
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 3, 5, d
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 88,90585(2) g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d1 5s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 9, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 4,472 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 4,24 g/cm³
Olvadáspont 1799 K
(1526 °C, 2779 °F)
Forráspont 3609 K
(3336 °C, 6037 °F)
Olvadáshő 11,42 kJ/mol
Párolgáshő 365 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 26,53 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs állapotok 3
(gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás 1,22 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 600 kJ/mol
Atomsugár 180 pm
Atomsugár (számított) 212 pm
Kovalens sugár 162 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség nincs adat
Elektromos ellenállás (sz.h.) (α, poly) 596 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 17,2 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (sz.h.) (α, poly)
10,6 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 3300 m/s
Young-modulus 63,5 GPa
Nyírási modulus 25,6 GPa
Bulk modulusz 41,2 GPa
Poisson-arányszám 0,243
Brinell-keménység 589 HB
CAS-szám 7440-65-5

Az Ittrium bővebb leírása

Az ittrium egy fémes elem. A rendszáma 39, a vegyjele Y, nyelvújításkori neve pikeny[1].

A totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrometriában (TXRF) belső standardként ittriumot alkalmaznak.

A CRT monitorok vörös színének előállításához használták.

A magas átmeneti hőmérsékletű szupravezető kerámiák egyike az ittrium-bárium-réz-oxid, 93 kelvin alatt válik szupravezetővé.

Tulajdonságai

Lágy, fényes ezüstös színű átmenetifém, a 3. csoportba tartozik. A periódusos rendszerben fennálló trendeknek megfelelően elektronegativitása a csoportban felette elhelyezkedő szkandiuménál, illetve a periódusban utána következő cirkóniuménál kisebb, de az alatta található lantánénál nagyobb.[2][3] Az ittrium az ötödik periódus d-mezőjének első eleme.

A tiszta, tömör fém levegőn viszonylag stabil, mivel felületén védő oxidréteg (Y2O3) alakul ki. Ennek vastagsága elérheti a 10 µm-t, ha a fémet vízgőzben 750 °C-ra hevítik.[4] Finoman eloszlatott formában az ittrium levegőn nem stabil, az ittrium forgácsai 400 °C feletti hőmérsékleten meggyulladhatnak.[5] A fémet nitrogénben 1000 °C-ra melegítve ittrium-nitrid (YN) keletkezik.[4]