Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Tellur

52
127.6
-2, 4, 6
Te
5p4
Tellur
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám tellúr, Te, 52
Elemi sorozat félfémek
Csoport, periódus, mező 16, 5, p
Megjelenés ezüstös szürke csillogó
Atomtömeg 127,60(3) g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d10 5s2 5p4
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18, 6
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 6,24 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 5,70 g/cm³
Olvadáspont 722,66 K
(449,51 °C, 841,12 °F)
Forráspont 1261 K
(988 °C, 1810 °F)
Olvadáshő 17,49 kJ/mol
Párolgáshő 114,1 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,73 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs állapotok ±2, 4, 6
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás 2,1 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 869,3 kJ/mol
Atomsugár 140 pm
Atomsugár (számított) 123 pm
Kovalens sugár 135 pm
Van der Waals-sugár 206 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség nem mágneses
Hővezetési tényező (300 K)
(1,97–3,38) W/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 2610 m/s
Young-modulus 43 GPa
Nyírási modulus 16 GPa
Bulk modulusz 65 GPa
Mohs-keménység 2,25
Brinell-keménység 180 HB
CAS-szám 13494-80-9

A Tellur bővebb leírása

Kémiai tulajdonságai

A kémiai tulajdonságai a szelén tulajdonságaira emlékeztetnek. A vegyületeiben az oxidációs száma -2 és +6 között változhat. Csak magas hőmérsékleten lép reakcióba hidrogénnel, ekkor tellúr-hidrogén (vagy hidrogén-tellurid, H2Te) keletkezik. Halogénekkel azonban könnyen reagál. Levegőn meggyújtva tellúr-dioxiddá (TeO2) ég el, a lángja kékes színű. Kénnel, szelénnel, nitrogénnel és foszforral nem lép reakcióba. Közvetlenül egyesül sok fémmel, vegyületeket képez velük. A kénsav kémiailag oldja (hasonlóan a szelénhez), az oldásakor tellúr-szulfit (TeSO3) keletkezik.

Előfordulása a természetben

A természetben elemi állapotban is megtalálható. Főként arany- és ezüstércekben fordul elő. A fontosabb ásványai: tellurit (TeO2), nagyágit (kéntartalmú arany-ólom-tellurit), krennerit ((Au, Ag)2Te), szilvianit (összetétele ez előbbi ásványéval megegyező), hessit (Ag2Te). Megtalálható egyes szulfidércekben is. Ritka elem.

Előállítása

Általában nem az érceiből, hanem a réz finomításakor keletkező anódiszapból nyerik ki. Az iszapot szárítják, majd kénsav jelenlétében pörkölik. Ezután kilúgozzák, kálium-nitráttal és szódával összekeverik, majd ezekkel összeolvasztják. Az ekkor keletkező olvadékot kénsav jelenlétében hevítik, ekkor tellúr-dioxid keletkezik. Ebből redukcióval állítják elő.

Felhasználása

Főként félvezető és termoelektromos tulajdonságai miatt használják fel, pl. napelemek gyártásához (kadmiummal ötvözve). Emellett ötvözőelemként is alkalmazzák. Javítja az ólom ellenállóságát kénsavval szemben, illetve az acél-és rézötvözetek forgácsolhatóságát. Emellett katalizátorként, illetve a gumigyártásban a vulkanizálás elősegítésére is felhasználják.