Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Stroncium

38
87.62
2
Sr
5s2
Stroncium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám stroncium, Sr, 38
Elemi sorozat alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező 2, 5, s
Megjelenés ezüstfehér fémes
Atomtömeg 87,62(1) g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 5s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 2,64 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 6,980 g/cm³
Olvadáspont 1050 K
(777 °C, 1431 °F)
Forráspont 1655 K
(1382 °C, 2520 °F)
Olvadáshő 7,43 kJ/mol
Párolgáshő 136,9 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 26,4 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok 2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0,95 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 549,5 kJ/mol
Atomsugár 200 pm
Atomsugár (számított) 219 pm
Kovalens sugár 192 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség paramágneses
Fajlagos ellenállás 1,68·10-8 Ω·m
Hővezetési tényező (300 K) 35,4 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (25 °C) 22,5 µm/(m·K)
Nyírási modulus 6,1 GPa
Poisson-arányszám 0,28
Mohs-keménység 1,5
CAS-szám 7440-24-6

A Stroncium bővebb leírása

Története, felfedezése

Adair Crawford fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban oxidját. A községről kapta a nevét. Fémet először Humphry Davy állított elő 1808-ban.

Tulajdonságai

Stroncium argon alatt

Fizikai tulajdonságok

  • Ezüstfehér, jól alakítható könnyűfém.
  • Három módosulata van.
  • Köbös tércentrált rácsban kristályosodik.
  • Nagy reakciókészsége miatt a természetben csak vegyületeiben (cölesztin és stroncianit ásványok) fordul elő. Lágyabb, mint a kalcium.

Kémiai tulajdonságok

Hevesebben reagál vízzel, mint a kalcium, a reakcióban stroncium-hidroxid keletkezik és hidrogéngáz fejlődik. Levegőn stroncium-oxiddá (SrO) és stroncium-nitriddé (Sr3N2) ég el. Nitrogénnel csak 380 °C felett reagál. Levegőn állva csak stroncium-oxid keletkezik. Az oxidáció elkerüléséhez petróleum alatt kell tárolni. A finom eloszlású stroncium elnyeli a hidrogént, magasabb hőmérsékleten hidrid képződése közben reagál vele. Halogénekkel már szobahőmérsékleten is reakcióba lép. Fémes fényét levegőn állva elveszti, sárga, majd barnás színű lesz a felülete. Kénnel, foszforral és szénnel csak magasabb hőmérsékleten lép reakcióba. Magasabb hőmérsékleten reagál hidrogén-klorid-gázzal, kén-hidrogénnel, nitrogén-dioxiddal és szén-monoxiddal is, és az üveget és a porcelánt is megtámadja. Heves hidrogénfejlődés közben reagál híg kénsavval. Ammóniában stroncium-amid képződése közben kék színnel oldódik. Két vegyértékű a vegyületeiben.

Felhasználása

  • ötvözőanyag - könnyűfémek ötvözeteinek nemesítésére
  • különleges acélok ötvözője
  • ólom edzéséhez
  • vegyületeit tűzijátékok vörös színezőanyagaként használják, mivel a magnéziumporhoz keverve vörös színnel ég
  • tengeri akvarisztikában

Az orvostudományban

  • stroncium-ranelát formájában csontritkulás (oszteoporózis) kezelésére
  • Sr-89 izotópját béta-sugárforrásként, daganatok csontáttéteinek vizsgálatára

Előállítása

A stronciumot a SrCl2 olvadékának elektrolízisével állítják elő.

Előfordulása

Elemi állapotban nem fordul elő. Legfontosabb ásványai: cölesztin SrSO4 és a stroncianit SrCO3 Az élővilágban fontos vázanyag (egysejtűeknél). A 90Sr izotópja atomorobbanásokkor keletkezik, ez a maghasadás elég hosszú felezési idejű (28 év) terméke. Beépülhet a Ca helyére a csontokba. A béta-sugárzás csontszarkómát okoz.