Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Ródium

45
102.905
2, 3, 4
Rh
5s1
4d8
Ródium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám ródium, Rh, 45
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 9, 5, d
Megjelenés ezüstfehér fémes
Atomtömeg 102,90550(2) g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d8 5s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 16, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 12,41 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 10,7 g/cm³
Olvadáspont 2237 K
(1964 °C, 3567 °F)
Forráspont 3968 K
(3695 °C, 6683 °F)
Olvadáshő 26,59 kJ/mol
Párolgáshő 494 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 24,98 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok 2, 3, 4
(amfoter oxid)
Elektronegativitás 2,28 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 719,7 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 173 pm
Kovalens sugár 135 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség nincs adat
Elektromos ellenállás (0 °C) 43,3 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 150 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (25 °C) 8,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 4700 m/s
Young-modulus 275 GPa
Nyírási modulus 150 GPa
Bulk modulusz 380 GPa
Poisson-arányszám 0,26
Mohs-keménység 6,0
Vickers-keménység 1246 MPa
Brinell-keménység 1100 HB
CAS-szám 7440-16-6

A Ródium bővebb leírása

Kémiai tulajdonságai

Kémiailag ellenálló fém. Halogének csak magasabb hőmérsékleten támadják meg. Ha magasabb hőmérsékletre hevítik, reakcióba lép az oxigénnel és ródium(III)-oxid (Rh2O3) keletkezik. További hevítés hatására azonban ez az oxid elbomlik. A hidrogént oldja, de kevésbé, mint a platina. Ha kén vagy arzén jelenlétében hevítik, reakcióba lép ezekkel az elemekkel. Tömör állapotban savakban nem oldódik, még királyvízben sem.

Előfordulása a természetben

A természetben a többi platinafémmel együtt, ötvözet formájában található meg. Előfordul a nyers aranyban is. Ritka elem.

Előállítása

A ródiumot a platinafémek egymástól való szétválasztásával állítják elő. Először a nyers platinát királyvízben oldják, majd a platinát ammónium-klorid hozzáadásával leválasztják ammónium-kloro-platinát alakjában. Ezután az oldatot szűrik, majd cinket adnak hozzá. Majd izzítás után királyvízzel kioldják az irídiumot és a ródiumot. Az irídiumot ammónium-kloriddal kicsapják. Ekkor az oldatban egy ródiumvegyület marad, ezt bepárolják, kloriddá alakítják, majd hidrogénnel redukálják.

Felhasználása

A kolloid ródiumot katalizátorként használják hidrogénezésnél. Platinával és irídiummal ötvözve hőelemeket készítenek belőle, amelyek magas hőmérsékletek mérésére is alkalmasak. Az elektrolitikusan leválasztott ródiummal csillagászati tükröket vonnak be. Ródiumból készülnek az ammónia oxidációjához használt katalizátorok is (ennek a salétromsavgyártásnál van jelentősége).

Keménysége és magas fénye miatt az ékszerészek is használják, a fehérarany tárgyak bevonására.