Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Rénium

75
186.2
-
Re
6s2
5d5
Rénium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám rénium, Re, 75
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 7, 6, d
Megjelenés szürkés fehér
Atomtömeg 186,207(1) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d5 6s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 13, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 21,02 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 18,9 g/cm³
Olvadáspont 3459 K
(3186 °C, 5767 °F)
Forráspont 5869 K
(5596 °C, 10105 °F)
Olvadáshő 60,43 kJ/mol
Párolgáshő 704 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,48 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs állapotok 6, 4, 2, ‒2
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás 1,9 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 760 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 188 pm
Kovalens sugár 159 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség  ?
Fajlagos ellenállás 1,68·10-8 Ω·m
Hővezetési tényező (300 K) 48,0 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (25 °C) 6,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 4700 m/s
Young-modulus 463 GPa
Nyírási modulus 178 GPa
Bulk modulusz 370 GPa
Poisson-arányszám 0,30
Mohs-keménység 7,0
Vickers-keménység 2450 MPa
Brinell-keménység 1320 HB
CAS-szám 7440-15-5

A Rénium bővebb leírása

A rénium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Re, rendszáma 75. Ez az ezüstfehér, nehéz átmenetifém a periódusos rendszer 7. csoportjában helyezkedik el. A földkéreg egyik legritkább eleme, a földkéregben átlagos koncentrációja 1 ppb (1:1 000 000 000). A tiszta rénium olvadáspontja a harmadik legmagasabb az elemek között, csupán a volfrámé és a széné magasabb. Kémiai tulajdonságait tekintve a mangánra hasonlít, a molibdén- és rézfinomítás melléktermékeként állítják elő.

A réniumot 1925-ben fedezték fel, így ez volt a legutoljára felfedezett, természetes előfordulású stabil elem (a legutoljára felfedezett elem a francium, de az nem stabil). Nevét a Rajnáról kapta.

A sugárhajtóművekben használt nikkel-alapú szuperötvözetek 6% réniumot tartalmaznak, így a sugárhajtómű-gyártás az elem legnagyobb felhasználója. Ezen kívül a vegyipar használja katalizátor célokra. Az igényekhez képest alacsony előfordulása miatt a rénium az egyik legdrágább ipari fém, 2008-ban 1 kilogrammért 11 000 dollárt kellett adni[1], a 2009-as átlagára meghaladta a kilogrammonként 6000 dollárt.

Előfordulása

Molibdenit

A rénium a földkéreg egyik legritkább eleme, átlagos koncentrációja 1 ppb;[2], más források szerint 0,5 ppb, így a földkéreg 77. leggyakoribb előfordulású eleme.[3] A rénium a természetben valószínűleg nem található meg szabad állapotban (lehetséges természetes előfordulása bizonytalan), ugyanakkor a molibdenitben akár 0,2%-ban[2] is megtalálható, ez az érc a rénium legfőbb forrása, bár egyes molibdenit mintákban koncentrációja elérte az 1,88%-ot.[4]Chilében vannak a világ legnagyobb rénium lelőhelyei, ez az elem itt rézérc mellett fordul elő. 2005-ben Chile volt a legnagyobb rénium termelő ország.[5] Nemrégiben (1994) a réniumot szulfid vegyületként (ReS2) is megtalálták az oroszországi Kuril-szigetek Kudrjavi vulkánjának fumarolájában.[6] Ezt a ritka ásványt a gyűjtők nagyra értékelik[7], gazdaságosan kitermelhető forrást viszont nem jelent.