Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Rádium

88
226
2
Ra
7s2
Rádium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám rádium, Ra, 88
Elemi sorozat alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező 2, 7, s
Megjelenés ezüstfehér fémes
Atomtömeg (226) g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 7s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 5,5 g/cm³
Olvadáspont 973 K
(700 °C, 1292 °F)
Forráspont 2010 K
(1737 °C, 3159 °F)
Olvadáshő 8,5 kJ/mol
Párolgáshő 113 kJ/mol
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs állapotok 2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0,9 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 509,3 kJ/mol
Atomsugár 215 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség nem mágneses
Fajlagos ellenállás 1,68·10-8 Ω·m
Hővezetési tényező (300 K) 18,6 W/(m·K)
CAS-szám 7440-14-4

A Rádium bővebb leírása

Története

Pierre és Marie Curie fedezte fel az uránszurokércben 1898-ban. Elemi állapotban először 1902-ben állította elő Marie Curie és ő nevezte el rádiumnak (radius = sugár lat.), utalva a radioaktivitásra.

Tulajdonságai

  • Fehér, radioaktív nehézfém.
  • Mind a 28 ismert Ra-izotóp radioaktív; felezési idejük 1600 év (226Ra) és 0,18 µs (216Ra) között van.
  • 1 g 226Ra-izotópban másodpercenként 3,7·1010 mag bomlik el; ez egyúttal az aktivitás elavult definíciója is: 1 curie (Ci) = 3,7·1010 bomlás·s-1 Az aktivitás SI-egysége a Becquerel (jele: Bq). 1 Bq = 1 s-1.
  • A rádium sötétben világít, felületén levegő jelenlétében nagyon gyorsan fekete nitridréteg képződik.
  • A szervezetbe került rádium a csontokba beépül.

Kimutatása

A rádium minőségi és mennyiségi meghatározása kibocsátott sugárzása alapján történik.

Előfordulása

A rádium rendkívül ritka elem; részaránya a földkéregben mindössze 9,5·10-11 tömegszázalékra tehető. A természetes radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, ezért urán- és tóriumásványok mellett fordul elő. Legfontosabb ásványai: uránszurokérc, karnotit. Hét tonna uránszurokérc kb. 1 g rádiumot tartalmaz. A világ fémrádium-készlete kb. 5,5 kg.

Felhasználása

A rádiumot a sugárterápiából más olcsóbb sugárforrások már szinte teljesen kiszorították. Berilliummal együtt kényelmesen kezelhető, nagyenergiájú neutronforrás. A rádium bomlásakor keletkező radioaktív gázt, a radont felfogják és belégzéses gyógykezelésre (inhalációs terápia) alkalmazzák.