Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Ozmium

76
190.2
-
Os
6s2
5d6
Ozmium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám ozmium, Os, 76
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 8, 6, d
Megjelenés ezüstüs, kék árnyalat
Atomtömeg 190,23(3) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d6 6s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 14, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 22,59 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 20 g/cm³
Olvadáspont 3306 K
(3033 °C, 5491 °F)
Forráspont 5285 K
(5012 °C, 9054 °F)
Olvadáshő 57,85 kJ/mol
Párolgáshő 738 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 24,7 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs állapotok ±0,7
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás 2,2 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 840 kJ/mol
Atomsugár 130 pm
Atomsugár (számított) 185 pm
Kovalens sugár 128 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség  ?
Elektromos ellenállás (0 °C) 81,2 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 87,6 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (25 °C) 5,1 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 4940 m/s
Nyírási modulus 222 GPa
Poisson-arányszám 0,25
Mohs-keménység 7,0
Brinell-keménység 3920 HB
CAS-szám 7440-04-2

Az Ozmium bővebb leírása

Az ozmium egy kémiai elem, átmenetifém. A rendszáma 76, a vegyjele Os. A neve a „szag” görög osmé szóból ered, nyelvújításkori neve szagany[1]. Ez az elem szúrós szagú, illékony oxidjára utal. Hét stabil izotópja van, 184-192 közötti tömegszámmal.

Felfedezése

Nyers platina feldolgozása közben a királyvízben oldhatatlan maradékból fedezte fel Tennant angol vegyész 1803-ban.

Fizikai tulajdonságai

Ozmium

Kékesszürke, rendkívül kemény fém. Megmunkálni nem lehet. Minden anyag közt a legnagyobb sűrűségű (22,661 g/cm3). Olvadáspontja 2700 °C. Jó elektromos vezető.

Kémiai tulajdonságai

A nehéz platinafémek közé tartozó nemesfém. Finom eloszlásban közönséges hőmérsékleten is lassan oxidálódik. Fluorral és klórral hevítve egyesül, magasabb hőmérsékleten kénnel, szelénnel és tellúrral is egyesíthető. Vízgőzzel hevítve hidrogént fejleszt. Ha finom eloszlású, oldódik oxidáló savakban, továbbá alkáli-hidroxidokban és hidrogén-peroxidban. Vegyületeiben különböző vegyértékű (0, 2, 3, 4, 6, 8). Ionvegyülete nincs, csak egyes komplex anionokban fordul elő. Mégsem savképző fém, oxidjainak oldata semleges. Atom- és molekulavegyületei igen különböző színűek.

Előfordulása

Nyers platina mellett fordul elő az ozmiridium, ami a két fém valamint más platinafémek ötvözete, néha aranyat is tartalmaz.

Előállítása

A nyers platinát királyvízben oldják, az oldhatatlan részt cinkkel olvasztják össze; sósavban oldják és a hátramaradt port oxigénáramban hevítik, ekkor ozmium-tetroxiddá alakul és szublimál; alkálilúgban fogják fel. Az ozmium-tetroxid hidrogénnel fémmé redukálható.

Felhasználása

Legnagyobb mennyiségben nagyon kemény ötvözetek gyártásához használják. Az ozmiridiumot töltőtoll hegyekhez használják. Vegyületeit katalizátornak alkalmazzák. Az ozmium-tetroxid szövettani metszetek festésére használatos. A ruténium-molibdén ötvözetek 10,6 K hőmérsékleten szupravezetők.

Biológia

Az ozmium egyik vegyülete, ozmium-tetroxid erősen mérgező, koncentrációja a levegőben nem haladhatja meg a 0.0016 mg/m3 értéket. A fém már 107 g/m3 koncentrációban a levegőben tüdő-, bőr- és szemkárosodást okoz.