Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Kripton

36
83.8
-
Kr
4p6
Kripton
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám kripton, Kr, 36
Elemi sorozat nemesgázok
Csoport, periódus, mező 18, 4, p
Megjelenés színtelen
Atomtömeg 83,798(2) g/mol
Elektronszerkezet [Ar] 3d10 4s2 4p6
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Sűrűség (0 °C, 101,325 kPa)
3,749 g/L
Olvadáspont 115,79 K
(-157,36 °C, -251,25 °F)
Forráspont 119,93 K
(-153,22 °C, -243,8 °F)
Olvadáshő 1,64 kJ/mol
Párolgáshő 9,08 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok 0
Elektronegativitás 3,00 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 1350,8 kJ/mol
Atomsugár (számított) 88 pm
Kovalens sugár 110 pm
Van der Waals-sugár 202 pm
Egyéb jellemzők
Mágnesség nem mágneses
Hővezetési tényező (300 K) 9,43 mW/(m·K)
Hangsebesség (gáz, 23 °C, prelim.)
(220) m/s
Hangsebesség (folyadék) 1120 m/s
CAS-szám 7439-90-9

A Kripton bővebb leírása

A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme. A vegyjele Kr. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú.

Felfedezése

1898-ban fedezte fel William Ramsay és Morris William Travers. A neve a görög eredetű kryptosz szóra vezethető vissza, melynek jelentése rejtőzködő.

Fizikai adatai

A kripton a többi nemesgázhoz hasonlóan egyatomos gázként létezik, színe, íze nincsen, a hőt és az elektromosságot nem vezeti. Fénycsőben (kisülési csőben) halvány ibolya színű fényt áraszt. 19 izotópja közül 6 stabil.

Vegyületei

A kripton nemesgáz, így inert, azaz semleges gáz. Ez azt jelenti, hogy nem lép semmilyen más anyaggal reakcióba. 1962-ben azonban sikerült laboratóriumban kripton-vegyületeket előállítani. A kripton gerjesztett állapotban képes vegyületeket alkotni a fluorral, az oxigénnel és a fluorral együtt, a fluorral és a platinával együtt, illetve a fluorral és az antimonnal együtt. A 6 fluor és 1 kriptonból álló 7 atomos molekula stabilabbnak bizonyult, így ennek van gyakorlati felhasználása is (lézertechnológiában). Később előállítottak kriptonból és radonból álló vegyületeket, bár ezek nem voltak stabilak a radon bomlása miatt.

Felhasználása

Kriptonnal töltött kisülési cső

A kripton a levegő 1/10000-ed részét alkotja (pontosan: 0,000114%-a), ami azt jelenti, hogy 1000 liter levegőből 1,1 ml kripton állítható elő. A levegő hűtésekor -150 Celsiusnál a kripton folyékonnyá válik, így állítják elő. Ezt szobahőmérsékletre visszamelegítve már tiszta kriptonként izzólámpákba töltik bele. A kriptonnal töltött égő Bródy Imre találmánya, gyártása a TUNGSRAM-nál kezdődött el. A kripton fluorral alkotott vegyületét alkalmazzák lézeres tisztítási eljárásokban. Reklám és dekorációs célokra szolgáló fénycső töltésére is használatos. A kriptontöltésű „neoncső” törtfehér fényt bocsát ki.