Készítette: Tóth Krisztián. Web: http://krissz.hu

Cézium

55
132.905
1
Cs
6s1
Cézium
Alapadatok
Név, vegyjel, rendszám cézium, Cs, 55
Elemi sorozat alkálifémek
Csoport, periódus, mező 1, 6, s
Megjelenés ezüstös arany
Atomtömeg 132,90545(2) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 6s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 1,93 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 1,843 g/cm³
Olvadáspont 301,59 K
(28,44 °C, 83,19 °F)
Forráspont 944 K
(671 °C, 1240 °F)
Olvadáshő 2,09 kJ/mol
Párolgáshő 63,9 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 32,210 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs állapotok 1
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0,79 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 375,7 kJ/mol
2.: 2234,3 kJ/mol
3.: 3400 kJ/mol
Atomsugár 260 pm
Atomsugár (számított) 298 pm
Kovalens sugár 225 pm
Mohs-keménység 0,2
Brinell-keménység 0,14 HB
Egyéb jellemzők
CAS-szám 7440-46-2

A Cézium bővebb leírása

A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55. rendszámú kémiai eleme, vegyjele Cs. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Reakcióképessége rendkívül nagy, a vízzel robbanás kíséretében heves reakcióba lép. Pollucit nevű kristályból (CsAlSi2O5) állítható elő.

Felfedezése

Neve a latin caesius ("égkék") szóból ered. 1860-ban fedezte föl Robert Bunsen és Gustav Kirchhoff az általuk kifejlesztett színképelemzéssel. Innen kapta latin eredetű nevét. Szintén ők fedezték fel 1861-ben a rubídiumot (Rb).[1]

Jellemzői

Cézium

Levegővel érintkezve gyorsan oxidálódik, meggyullad. Kevés oxigén (O2) jelenlétében cézium-oxid (Cs2O), sok oxigén jelenlétében cézium-peroxid (Cs2O2) keletkezik. Hidrogénnel (H2) már 300 °C-on cézium-hidrid (CsH) keletkezése közben reagál. Vegyületei ionkötésűek (például cézium-jodid, CsI) , kis elektronegativitása miatt vegyületeiben az oxidációs száma mindig +1. Vegyületei a színtelen lángot kékes ibolyára színezik. Hidroxid-ionnal (OH-) alkotott vegyülete, a cézium-hidroxid (CsOH) erős lúg. Az üveg felszínét sebesen marja.

Jelentősebb vegyületei

  • Cézium-borohidrid – CsBH4
  • Cézium-karbonát – Cs2CO3
  • Cézium-klorid – CsCl
  • Cézium-monofluorid – CsF
  • Cézium-jodid – CsI
  • Cézium-jodát – CsIO3
  • Cézium-nitrát – CsNO3
  • Cézium-oxid – Cs2O
  • Cézium-diantimonid – CsSb2
  • Cézium-hidroxid – CsOH
  • Cézium-hidrid – CsH
  • Cézium-perklorátCsClO4

Izotópjai

Csak egy természetes izotópja van, ún. tiszta elem. Mesterséges izotópjai közül jelenleg mintegy 39-et ismerünk. A legtöbb Cs-izotóp báriummá (Ba), illetve xenonná (Xe) alakul.

Felhasználása

  • Atomórákban a másodperc meghatározója: A másodperc az alapállapotú 133céziumatom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
  • A 134Cs izotópot a hidrológia területén használják fel a céziumfelhasználás mértékeként.
  • Egyes vegyületét (CsBH4) szilárd rakétaüzemanyagként hasznosítják.
  • Az egészségügy terén is jelentős szerepet tölt be, hiszen a radioaktív céziumizotópok gyógyíthatják a rák egyes típusait.[2]
  • A cézium "pára" egyes magnetofonok kelléke.[forrás?]